Falutörténet

Az első írott feljegyzés Naszvadról 1269-ből maradt fenn. A település első említése – Naswod formában –1269-ből való. Neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Első említésekor az esztergomi érsekség faluja, sőt uradalmi központja. 1269-ben említés történik egy Nyitra vármegyei Új-Naszvad (Novum Naswod) érseki udvarházról is, de azt a komáromi főesperességhez tartozó Naszvadtól két falu (Anyala és Góg) területe választotta el. A község a tatárjárás idején elpusztult, majd annak elmúltával egy másik helyen újjáépült. 1848-ig az Esztergomi Érsekség birtoka, s egyúttal az érseki népek kiváltságainak élvezője volt. A tatárjárás után itt tűnik fel a Komárom Vármegyebeli Érseki Birtokok központja. A Szent Mauricius nevét, viselő plébániatemplomát és papját első ízben 1332 – 1337 közt említik.Vásártartási joga 1416-tól igazolt. Későbbi híradásokból tudjuk, hogy országos vásárait Szent Bertalan (aug. 24.) és Szent Imre (nov. 5.) napján tartotta. A XV. században – különösen a vizahalászti kiváltsága alapján – Naszvad elnyerte a mezővárosi jogállást. A mezővárosi állapotot a törökkor végéig, illetve azt követően még néhány évtizedig tartotta meg. Naszvad községi újjárendezése és a Szent József nevét viselő plébániatemplomának felépítése (1781 – 1792) Batthyáni József bíboros-prímáshoz kapcsolódik. Anyalának, a hajdanvolt falunak első említése 1239 – ből való. Templomát és plébánosát egyazon évben említik, mint Naszvadét. A török harcok idején, a XVII. században elpusztult. A XVIII. század elején, földesura, az esztergomi érsek lakott pusztaként újratelepítette. 1871 előtt csatolták Naszvadhoz.

Nesvady rok 1910

A község fekvése, a kedvező éghajlati feltételek megteremtik a zöldség és gyümölcstermesztés lehetőségét. A későbbi időkben egyre nagyobb jelentőséget kap a vállakozási szektor.

 

 

 

 

 

 

 

 

Naszvadi népviselet a 20. század első felében